A park története |
|
|
A kúria körüli egykor 14 hektáros park, melyet Czóbel Albert telepíttetett, páratlan szépségű volt, hisz tulajdonosa pénzét nem kímélve gazdagította a parkot különleges fafajokkal. Így került a kertbe japánfenyő, tulipánfa, liliomfa, az összes hazai juhar-féle, vérbükk, kocsányos tölgy, éger, fűz stb. Az eredeti 2x2 ágú villás elágazású sétányrendszer mára teljesen megszűnt, amit a kert tervek szerint vissza kellene építeni.
A kertben állt egy filagória is, melyet a Czóbel család állítólag Kossuth Lajos 1849-es kormányzóvá választásának emlékére építtetett, majd a költőnő, Czóbel Minka kedvelt pihenő- és versíró helye lett. A költőnő naplójából tudjuk, hogy 1913. március 12-én a parkban lévő filagóriát újjáépítették. A parkban üvegház, illetve más kisebb épület is volt. |
A park napjainkban |
|
|
A Czóbel-kúria ma 6 hektáros parkjában hatalmas sima levelű páfrányfenyők, vasfák, tulipánfák, platánok és tölgyek nőnek. A park úgynevezett tájképi- vagy angolkert, ma is felismerhető szentimentális jelleggel. Az állomány a háború utáni pusztítások ellenére még ma is jól őrzi keményfás ligeterdő vonásait. A helybéli és környékbeli kikapcsolódni, sétálni vágyó emberek kedvelt pihenőhelye.
A park évszázados fái alatt, kedvenc üldögélő helyén alussza örök álmát a költőnő Czóbel Minka. Méltó síremlékét 2005-ben állítatta a község, a költőnő születésének 150. évfordulója tiszteletére. Ezen alkalomból több fát is ültettek. |
|
|
|
|